A D-vitaminról már írtam korábban, de az őszi időszakban ezt újra fontos szóba hozni, hiszen eljönnek azok a hónapok, amikor ennek bevitelét mindenképp pótolni szükséges, étrend kiegészítő formájában.
A magyar lakosság több, mint 90%-a D-vitamin hiányos a tél végére, ugyanis addigra a raktárak teljesen kiürülnek. A szervezetünk D-vitamin szintjét egy egyszerű vérvételi vizsgálattal meg tudjuk állapítani. A normális szérum D-vitamin (25(OH)D) érték 30 ng/ml vagy a feletti. A 20 ng/ml alatti szint kockázatot jelenthet különböző betegségekre, a 11 ng/ml alatti szint pedig csecsemőknél Angolkórhoz, felnőtteknél pedig csontlágyuláshoz vezethet, amelyek súlyos csontanyagcsere zavarok. Van viszont felsőérték is, az 50, különösen 60 ng/ml feletti szint lehetséges káros hatásokkal járhat, mely magas kalcium szintet, vesekövességet jelenthet. Ezzel is fontos tisztába lenni, hiszen a felügyelet nélküli mega dózisok okozhatnak ilyen problémákat. (Mega dózis a napi 6 000-10 000 NE vagy afeletti.)
Milyen betegségek alakulhatnak ki a D-vitamin alacsony szintje következtében?
A tartósan alacsony D-vitamin szint első sorban hozzájárul különböző fertőzések gyakoribb kialakulásához, a csontritkuláshoz, csontanyagcsere zavarokhoz. De kapcsolatba hozható a szív és érrendszeri betegségekkel, a Sclerosis Multiplex-el, a depresszióval és a kettes típusú cukorbetegséggel is. Valamint daganatos betegségeknél, különösképp az emlő és a vastagbél daganatnál is jelentős a szerepe.
Milyen forrásokból tudjuk fedezni a szükségleteinket?
-
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a táplálkozással bevitt D-vitamin mennyiség közel sem elegendő! Ez az egyike azoknak a vitaminoknak, amiket mindenképpen szükséges étrend kiegészítő formájában pótolni, akár egész évben.
-
Élelmiszerek tekintetében egy-kettőt érdemes azért megemlíteni. Ilyen a csukahalmáj olaj, a pisztráng, lazac vagy a tojás sárgája és a tej is. Ezeknek a D-vitamin tartalma viszont jelentősen függ attól, hogy mivel táplálkoznak az állatok. Meg kell még említeni a nem állati termékeket, mint a D-vitaminnal dúsított gabonák és a növényi italok is, melyeket érdemes beilleszteni az étrendünkbe ilyen okból is.
-
Kétféle D-vitaminnal találkozhatunk a boltok, patikák polcain: a D2 és a D3 vitaminnal. A két formula elsősorban az előállítás módjában különbözik. A kutatások viszont arra engednek következtetni, hogy a D3 vitamin nagyobb mértékben tudja növelni, majd pedig fenntartani a szérum D-vitamin (25(OH)D) szintet. Ezért a vásárlásnál ezt a formulát érdemes előnyben részesíteni.
A D-vitamint jelenlegi álláspont alapján ősz elejétől tavasz végéig szükséges pótolni. (októbertől-márciusig). Az én álláspontom viszont az, hogy ezt nyáron sem szükséges abbahagyni, hiszen sokkal kevesebbet tartózkodunk a mindennapok során a szabadban, valamint a különféle napjetek is gátolják ennek termelődését a bőrben.
Pótlás esetén a 2000 NE (Nemzetközi Egység) általánosan ajánlható a felnőtt lakosság körében. A Covid idején sok kutatás történt a betegség legyőzése és a D-vitamin szint kapcsolata között. Ekkor 5 napig 12 000 NE majd pedig a kórházi benntartózkodás alatt további 4000 NE D-vitamint adtak a betegeknek. Ezt nevezzük telítő dózisnak, hiszen a kúra után telítődnek a D-vitamin raktárak. Fontos, hogy ilyen kúrákat, csak a kezelőorvos, háziorvos tudtával, ajánlásával végezzünk, ne kezdjük el önszántukból a dózis ilyen szintű emelését!
A biztonságos napi dózis maximumát az irányelvek 4000 NE-ben állapították meg, így betegség esetén is magunktól maximum ennyire emeljük meg a bevitelt a gyógyulásig.
Több élethelyzet is hozhat magával nagyobb szükségletet, nagyobb odafigyelést. Ilyen a terhesség és a szoptatás, az idősebb kor, a menopauza, de érdekesség, hogy a sötét bőrű embereknél csökken a bőr a D-vitamin termelő képessége a magasabb melatonin pigment miatt. De alacsonyabb a szint 30-as BMI felett is, hiszen ilyenkor csak magasabb D-vitamin bevitellel lehet elérni a normál szintet, a magasabb testzsír miatt.
Összefoglalva tehát, érdemes évente legalább egyszer vérvétellel ellenőrizni a D-vitamin szintünket és normál esetben a 2000NE bevitelt követni napi szinten. Ha pedig nagymértékű hiányt mutat a laborunk, vagy betegek vagyunk az őszi-téli időszakban mindenképp egyeztessük háziorvossal, hogy milyen mennyiségben, mennyi ideig emeljük meg a dózist, a megfelelő szint eléréséhez vagy a betegség gyorsabb legyőzése érdekében.
Szerző: Bán Bonita, dietetikus, az Életmód360 szakértője